Az Aranycsapat, a magyar példakép
Ahogy Szent László példaértékű, illetve ahogy Tőkés László helytállása példaértékű, ugyanúgy példaértékű az Aranycsapat teljesítménye is – jelentette ki Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a magyar futballhagyomány és a Puskás-ügyek hivatalos nagykövete a Szent László Napok szombati napján a Puskás Ferenc fémjelezte legendás magyar labdarúgó-válogatottról az Aranycsapat-emlékév alkalmából rendezett panelbeszélgetésen.
Az esemény nyitányában egyébként a Szöllősi által méltatólag említett Tőkés László üdvözölte az előadótermet zsúfolásig megtöltő egybegyűlteket.
Az európai parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy a nagyváradi, illetve általában véve a magyar futballhagyományokra építve sikerül a jövőben a korábbihoz hasonló eredményeket elérni.
Az eseményen felszólalt idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa és az Aranycsapat Emlékév Testület elnöke is, aki rámutatott: az Aranycsapat nem csupán sporttörténelmet írt, de történelmi tettet is végrehajtott, teljesítményére pedig – bár Bernd Storck korábbi szövetségi kapitány szerint tehertételt jelent a válogatott számára, ezért túl kell lépni rajta – igenis emlékezni kell, és például kell állítani a mai generációk számára. Már csak azért is, mert a magyar sportsikerek a nemzeti összetartozást is erősítik.
Szöllősi György is az olyan példaképek fontosságára hívta fel a figyelmet, akik a celebekkel szemben valamit le is tettek az asztalra. A Puskás Ferencről a helyszínen a tizenegy évvel ezelőtt Nagyváradon egyszer már bemutatott, és ezúttal Sir Alex Ferguson előszavával ellátott, új kiadásban is ismertetett életrajzi könyvet is jegyző újságíró megjegyezte, az Aranycsapat teljesítményét ma is világszerte számon tartják, a FIFA által Moszkvában a világbajnokság alkalmából létrehozott vébétörténeti kiállításon például látható Czibor Zoltán cipője, illetve Puskás Ferenc képe is.
Azt is elárulta, hogy éppen egy, az Aranycsapatot bemutató Puskás-megemlékezés szervezésén dolgozik.
Említést tett Puskás életrajzának váradi vonatkozásáról is, hiszen a legendás Száguldó őrnagy a Nagyváradi Atlétikai Club ellen játszotta első mérkőzését.
A beszélgetésen jelen volt ifjabb Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás hátvédjének fia is, aki arról mesélt: ő a családi háttere nyomán gyermekként másként látta édesapja csapattársait, hiszen nem csupán sztárokként, hanem emberként ismerte meg őket.
Ott volt Gaal Gergely országgyűlési képviselő is, aki elmondta: céljuk az, hogy az Aranycsapat példáját az utókor is megismerje.
A panelbeszélgetés szervezője, Nagy József Barna arról beszélt, miért érezte szükségét, hogy a legendás váradi klub mintájára létrehozza a Nagyváradi Atlétikai Club nevű egyesületet. Elmondta: a cél az, hogy a magyar gyerekek magyar közegben sajátíthassák el a futball alapjait.
A beszélgetés végén a közönség is felidézhette az Aranycsapattal kapcsolatos emlékeit, és előkerült az összeesküvés-elmélet is, miszerint az 1954-es vb-döntőben elszenvedett vereségért a magyarság ellen törő külső erők felelősek. Ennek kapcsán viszont Szöllősi György úgy pontosított: az elvesztett döntőért elsősorban az akkori magyar politikai és sportvezetők okolhatók.
