Első felesége, akinek a nevét nem ismerjük, valószínűleg magyar főúri leány volt. Majd özvegységre jutva Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály leánya, Adelhaid lett a felesége, akitől Piroska (Iréne) nevű leánya született.
Tizennyolc évi uralkodása ideje alatt Szent László három törvénykönyvet alkotott, amelyek egyrészt a keresztény vallás megszilárdítását, másrészt a tulajdon védelmét tűzték ki célul. Szent László korában rendkívüli szigorral büntették a lopást: a tetten ért tolvajra akasztás várt, miközben olyan kis tételek eltulajdonításáért is, mint egy liba, vagy egy tyúk csonkítás, az orr, a fül vagy a kéz levágása járt.
Nagyvárad déli határában található Szentmárton (Sânmartin) községhez tartozik Bihar megye két legrégibb termálvizes fürdőtelepe: Félixfürdő, valamint Püspökfürdő. Utóbbit, a mai Május 1. fürdőt egykoron Szent László fürdőjének is nevezték. A szájhagyomány szerint I. László király erre vonulván seregével nagyon megszomjazott, de nem talált a közelben vizet. Egyszer csak lova felrúgott egy követ, s alóla gazdag forrás tört elő. Hogy ennek a legendának a hatására kapta-e a fürdő Szent László nevét, avagy a fürdő nevéhez kerekítettek legendát, ma már nehéz volna megállapítani.
Ezek a következőek: Bakonyszentlászló, Búcsúszentlászló, Bükkszentlászló, Jászszentlászló, Mátraszentlászló, Pilisszentlászló, Pusztaszentlászló, Püspökszentlászló, Szentlászló, Vácszentlászló és Zalaszentlászló elnevezésű települések Magyarország területén; továbbá Lászlóvára (Coronini) a Bánságban, Tordaszentlászló (Comuna Săvădisla) Erdélyben, Szentlászló (Laslovo) Horvátországban, illetve Szécsiszentlászló (Motvarjevci) Szlovéniában.
Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje és Szent György, a rendőrség védőszentje mellett Szent László is a magyar történelem katonaszentjeinek sorát gyarapítja. A korai magyar határőrizet megszilárdítása és a határvédelem megszervezése László király nevéhez fűződik, innen származik a katonaszentség. Tizenöt évig volt a magyar határőrség védőszentje. Ez a „státusza” 2007. december 31-én szűnt meg, amikor felszámolták a határőrséget Magyarországon. 2011-ben lovagkirályunk a polgárőrök védőszentjévé vált.
Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (†1090) elsőszülött leánya Szent Piroska (1088 – 1134. augusztus 13.) Árpád-házi magyar királylány, bizánci nevén Priszka (románul Sfânta Parascheva). Magyarországi Szent Irén (Eiréne) néven bizánci császárné. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját. Kultuszát a római és görög katolikus egyház is átvette.
Semmilyen. Bár a legenda szerint ezek Szent László imája következtében kővé változott aranypénzek, a tudomány megcáfolta ezt a mítoszt. A többek között Tordaszentlászló (Kolozsvártól 22 kilométerre található település) környékén is nagy mennyiségben megtalálható „pénzek” az őslénytankutatók szerint nummuliteszek maradványai, azaz fosszíliák.
Ez nem más mint a Szent László-tárnics (Gentiana cruciata). Ehhez a virághoz több nép is fűz valamilyen legendát, ilyen található a magyar Szent László-mondakörben is. Latin nevében a cruciata jelző a keresztre utal, és a pestis gyógyításában betöltött szerepe miatt „ragadt rá”. Védett növény, természetvédelmi értéke 150 RON.