Hazatért egykori kertjébe gróf Rhédey Lajos
A szemerkélő eső sem szegte kedvét nagyon sok váradinak, aki fontosnak tartotta, hogy személyesen is része legyen a történelmi pillanatnak: halála után 190 évvel, 2018. június 18-án, hétfőn sikerült végre szobrot állítani Nagyvárad nagy mecénásának. A Deák Árpád szobrászművész által megálmodott büszt – mint ismeretes – abban a parkban kapott helyet, amelyet egykor a gróf adományozott a városnak – azzal a területtel egyetemben, amely az állatkertnek, illetve mellette található sporttelepnek ad ma otthont. A szoborba ugyanakkor időkapszula is került, amelyen keresztül a mai nagyváradiak üzenhettek jövőnek.
A 6. Szent László Napok kiemelkedő momentumára mintegy varázsütésre, eloszlottak a fellegek a váradiak többsége által ma is Rhédey-kertként emlegetett park fölül, és mindenki átadhatta magát az ünnepnek, amelynek hangulatát Róka Szabolcs Tinódi-lant díjas énekmondó játéka tovább emelte.
Elsőként Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, kiemelve, „nagy nap a mai, amikor újra magyar szobrot állíthatunk Váradon, mert erősíti bennünk az otthon tudatát”.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke Rhédey adományának éles erkölcsi üzenetéről beszélt, hangsúlyozva, hogy amíg ma sokan a könnyen, munka nélkül szerzett hasznot tekintik értéknek, „felkiáltójelként álljon itt a példa: az utókor azt őrzi meg emlékezetében, aki a sajátjából gazdagítja a közt, és nem azt, aki saját vagyonát növeli a közösből”.
Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere felszólalásában felidézte azt a momentumot, amikor öt évvel ezelőtt két váradi polgár – jelesül Török Sándor, valamint Zatykó Gyula, az EMNP országos alelnöke, a Szent László Napok főszervezője – felkereste azzal az ötlettel, hogy a Bălcescu-parkban szobrot szeretnének állítani gróf Rhédey Lajosnak. Mint mondta, amint meghallotta, hogy mit tett ez az ember a városért, rábólintott a szoborállítás gondolatára. Megköszönte egyúttal, hogy Magyarország kormánya finanszírozta a folyamatot.
Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul köszöntőjében a közéleti szerepvállalását méltatta „az arisztokrata, mecénás és irodalmár” Rhédey grófnak.
A szónoki pulpitushoz lépve Zatykó Gyula elsőként azt emelte ki, hogy „Szent László velünk van”, hiszen a szoborállítás pillanatára kisütött a nap – kijelentésével arra utalt, hogy az immár hatodszor megszervezett Szent László Napokat szinte csodaszerűen mindig szép idő volt, tavaly pedig egy, a környékre lesújtó hatalmas vihar is elkerülte a zárónapi Omega—koncertet.
Zatykó felszólalásában felidézte Rhédey alakját, hangsúlyozva, nemcsak mecénás gróf, hanem városépítő is volt, nevéhez fűződik a közvilágítás megvalósítása, mint ahogy utcák lekövezése is. Örömét fejezte ki, hogy a város méltó helyén kezeli immár Rhédeyt, előbb az állatkertben található mauzóleumot sikerült felújítani, helyreállítani – hiszen nem is olyan régen még szarvasok tanyáztak benne –, és most szobor is tiszteleg emléke, tettei előtt.
A beszédeket követően Csomortányi István és Zatykó Gyula lerántotta a leplet a büsztről, az egybegyűltek pedig elhelyezték rajta a megemlékezés virágait, és fényképezkedtek a szoborral, mintegy jelképesen birtokba véve azt.
