Több mint 100 program, 25 szervező, 10 társszervező egyesület, 30 partnerszervezet, 43 támogató és adományozó, 25 médiapartner, 50 önkéntes – többek között Kárpátaljáról és Magyarországról is – és mintegy 40–45 ezer érdeklődő a fesztivál 8 napján – vonhatjuk meg a június 18–24. között Nagyváradon lezajlott, 6. Szent László Napok mérlegét. Volt 11 koncert, 8 kiállításon mintegy 150 kiállított tárgy, csaknem 50 ló, 18 fogat, 300 szál elültetett virág, 150 kerékpáros tekert Szent Lászlótól Szent Lászlóig, volt 26 tudományos vagy könnyedebb témájú előadás, beszélgetés, Tizennyolc címmel egy színházi előadás, 2 bábos-pantomimes előadás a legkisebbeknek, 10 könyves esemény, 13 sportesemény vagy mozgásra serkentő foglalkozás, több mint 40 kézműves kínálta portékáit, 3 stand-up előadás szórakoztatta a nagyérdeműt, az úri közönség pedig megszámlálhatatlan mennyiségben fogyasztott mindent, „mi szem-szájnak ingere”, sülteket, kürtőskalácsot, lángost és mellé sört, bort, pálinkát, üdítőt és ásványvizet egyaránt.

 

Nagyobb tér, hagyományos és új programok

 

A 6. Szent László Napok a június 17-ei nulladik nappal rajtolt el tulajdonképpen, amikor az immár hagyományos kerékpártúrát követően dr. Fleisz János történész tartott előadást gróf Rhédey Lajosról, a magyar kultúra mecénásáról, mintegy felvezetve a másnapi szoboravatót, amellyel a váraid magyarság régi vágya vált valóra. Hétközben főként kulturális események várták az érdeklődőket, pénteken aztán felpörgött a fesztivál, és megtelt élettel a nagyváradi vár. És bár egy adott pillanatban úgy tűnt, hogy az időjárás nem tart a fesztiválozókkal, minden jó, ha a vége jó alapon azt mondhatjuk, idén is sikeres volt a térség legnagyobb kulturális fesztiválja. Ugyanúgy népszerűek voltak a hagyományos események, mint az esti könnyűzenei koncertek, a kézművesvásár, az örömfőzés, a szerteágazó kulturális rendezvények, de nagyon beváltak az újítások is – kiemelten az idén első ízben megszervezett lovasprogramok, a lovagi tornák, a lovas kaszkadőr-show, valamint a fogathajtó verseny. Újdonság volt ugyanakkor, hogy a korábbi éveknél jóval kiterjedtebb területen zajlottak a programok, nem csak a várudvarban és az épületekben zajlottak események, foglalkozások, hanem a fesztivál kiköltözött a várkertbe, és a falakon kívül, a várárokban is középkori hangulat, valóságos időutazás várta az érdeklődőket.

 

Főszervezői értékelő

 

„A 6. Szent László Napok alatt fociztunk, asztaliteniszeztünk, reggelente tornáztunk, a szebb Váradért virágot ültettünk, a környezettudatos Váradért szelektív hulladékgyűjtésbe kezdtünk, illetve a fiatalokat is megpróbáltuk környezettudatos életre nevelni. A múltunkra emlékeztünk történelmi előadások keretében, amelyekre Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is Nagyváradra érkezett, és nagyon izgalmas előadást tartott. Az emlékév keretében egyaránt megemlékeztünk Mátyás királyról és az Aranycsapatról. Idén is rengeteg gyermekeknek és családoknak szóló program volt – ennyi gyerekkacagást régen hallottam, mint a családi napon” – értékelt Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, külön kitérve arra is, hogy a lovasprogramok jelentették az idei fesztivál újdonságát.

„Ismét bebizonyítottuk, hogy Nagyváradon nagyon szépen tudunk ünnepelni. Össze kell fognunk, vigyük ezt a hagyományt tovább. Jövőre Önükkel, veletek, ugyanitt!” – üzeni mindenkinek a főszervező.

Hiszen Várad a várad, mindannyiunk vára!

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagjai mutatkoztak be a nagyváradi közönségnek a Szent László Napok keretében szombaton és vasárnap a várban.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) égisze alatt működő íróakadémia az irodalom iránt érdeklődő, tehetséges fiatalokat karolja fel, ugyanakkor célkitűzésük közé tartozik az is, hogy a fiatal kortárs művészet teljesítményeit minél több magyarlakta település közönsége megismerje. Ezt a célt szolgálta a nagyváradi esemény is: a Szent László Napok szombati napján Nagyházi Márton íróval, Regős Mátyás költővel és Vöröskéry Dóra íróval találkozhatott a közönség, akikkel Varga Melinda Kinde Annamária-díjas költő beszélgetett.

Olyan fiatalokat ismerhettünk meg a személyükben, akik „mesterségüknél” fogva nem irodalmárok, azonban tehetségüket illetően azok. Nagyházi Márton például vegyészmérnöknek tanult, de közben drámákat, operalibrettókat ír. Vöröskéry Dóra Szegeden tanul szociális munka szakon, iskolásként nem szívesen olvasott, most pedig mese-, illetve fantasy-novellákat ír. Regős Mátyás magyar-hittan szakos hallgatóként önéletrajz jellegű verseket ír, amelyek inkább hatnak prózának: a költő elmondása szerint olyan próza, ami vers szeretne lenni (és fordítva), a vágyakozás egyfajta formájaként. A találkozó alkalmával mindhárman felolvastak írásaikból, az érdeklődő közönséget pedig az íróakadémia Enumeráció című antológiájának példányaival ajándékozták meg.

 

Három testőr a várban

 

Az irodalmi találkozó vasárnap is folytatódott: a három testőr, azaz az Előretolt Helyőrség Íróakadémia három tagja mutatta be legfrissebb köteteit a Szent László Napok keretében a váradi várban. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. jóvoltából vasárnap délután Demeter Szilárd Hármasoltár című kisregénygyűjteményét, Muszka Sándor Szégyen című verseskötetét, Pataki Tamás pedig a Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt című pikareszk regényét hozta el Váradra. A három szerzővel Varga Melinda szerkesztő beszélgetett.

Összegzésképpen készült, saját élményekből táplálkozó kisregényeket tartalmaz a Hármasoltár, amelyből a szerző egy, a tanítóképzős éveit felidéző részletet fel is olvasott. Demeter Szilárd kijelentette: korszaklezárásnak szánja a gyűjteményes kötetet, ezután pedig pusztán képzelőerejére hagyatkozva tervez írni.

Költőként indult, de „megundorodott” a versektől – vallotta a kulturális újságíróként is ismert Pataki Tamás, aki valós Skype-üzenetekből kiindulva állította össze egy képzeletbeli Nagy-Magyarországon játszódó regényét. A vérbő humorral megírt történek parabolaszerűen megformált, a férfiasnál is férfiasabb főhőse maga Murokffy, a kalandor, aki a keretnovellában még az ördögöt is lóvá teszi.

A két prózakötet mellé egy verseskötet is jutott. A Sanyi bá székely humorral csordultig töltött egyperceseiről ismert Muszka Sándor ezúttal épp ellenkező hangvételű, tragikus és megrázó versekkel

jelentkezett, amelyeket egy szociális otthon dolgozójaként töltött idő inspirált.

A könyvbemutató végén a szerzőktől azt is megtudhattuk, hogyan vélekednek a kortárs magyar irodalomról, illetve van-e a fejükben olvasókép, amikor épp írnak.

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagjaival a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében találkozhattunk.

Egy percig sem unatkozhattak azok a szülők, nagyszülők és gyerekek, akik ellátogattak a Szent László Napok keretében a várkertben szervezett családi napra. A napindító testmozgás nem maradhatott el: szombat és a vasárnap reggelt egyaránt Bara D. Gábor Wu stílusú tajcsicsuan-oktató foglalkozásai indították, amelyeken korosztálytól függetlenül bárki részt vehetett. Aki egy kicsit tempósabb mozgásra vágyott, az Vári Nagy Mónikát követte a bemelegítő tornán, vagy vasárnap délután a várkertbe költözött NIAtáncon vett részt Szabó Andreával.

A délelőtt folyamán a Maternet Egyesületnek köszönhetően hiánypótló beszélgetéseken vehettek részt a felnőttek. A Holdvirág Dúlakör és Laczikó Szidónia szülész-nőgyógyász a szülés és a szoptatás kapcsán látta el fontos tudnivalókkal az éppen babát váró és kisbabás anyukákat a baba-mama sátorban, majd Hoffman Kinga hívta a várandósokat kismamajógára. A szemközti előadósátorban a családi nap vendége volt a médiából, de apablogjáról is ismerős Süveges Gergő és felesége, Süvegesné Rudan Margit gyógypedagógus, akiktől az egybegyűlt házaspárok azt tudhatták meg, hogyan menedzselik az életüket négy gyermekkel, és közben hogyan jut idejük saját, immár 18. évében járó házasságukra is. S ha már a házasság építőköveiről volt szó, a következő beszélgetés során szakértőktől okulhattunk arról, hogyan lehet megőrizni az intimitást, amikor már a gyerekek is bejöttek a képbe – erről Bartha Krisztina szexuálterapeuta és Kovács Éva családterapeuta adott szakértői tanácsot, illetve Fodor Réka színművésznő és férje, Vanca Daniel testneveléstanár, személyi edző mesélte el személyes tapasztalatait.

Ezt követően egy igazi sztár érkezett a várkertbe: maga Demény, a blogot és könyveket író magyar vizsla látogatott el híveihez, elhozta eddigi három irodalmi remekművét, és kegyesen megengedte gazdájának, Magos Juditnak is, hogy elkísérje. Sőt, a gazdi néha még szóhoz is juthatott – bár szerencse, hogy a szervezők mikrofont biztosítottak a számára, mert egyébként kizárólag Demény és idősebb lakótársa, Max kutyanyelvű előadását hallhatta volna a szép számú közönség. A „deménységben” már jártas váradi rajongók némelyike a nagy hírű kortárs magyar íróvizsla kedvenc nassolnivalójával, töpörtyűvel felszerelkezve érkezett, amit mindkét aranyszőrű celeb láthatóan nagyra értékelt.

Az előadások ideje alatt, illetve vasárnap délelőtt is a Szent László Napok programjából már kihagyhatatlan Kerekítő bábos tornával várta a legkisebbeket Sziraczki Katalin óvodapedagógus. Azok a gyerekek pedig, akiket a kellemesen hűvös idő kicsalogatott a sátorból, a zöld füvön elhelyezett csúszdákon vagy a labdamedencében vezethették le energiájukat. A nagyobbacskákat az Eco Bihor sátrában tanítgatták játékosan a környezetvédelem, konkrétabban a szelektív hulladékgyűjtés rejtelmeire, a Yuppi-tábor játékos foglalkozásain vehettek részt Bordás Andrea vezetésével, vagy a nádudvari Népi Kézműves Szakiskola jurtájában ismerkedhettek a nemezeléssel és egyéb hagyományos kézműves technikákkal.

A vasárnap az Integratio Alapítvány magyarságismereti játékaival kezdődött a várkertben. A memóriajátékokat, kirakósokat a legkisebbek is játszhatták, a nagyobbak pedig már bonyolultabb feladatokat is kaphattak. Miközben a Kerekítőre érkezett apróságok már készültek az újabb foglalkozásra, odakint a füvön már építette paravánját Gál Orsolya kolozsvári bábművész, aki nagy sikert aratott az óvodáskorúak körében Pulcinella álmatlansága című vásári bábjátékkal, amelyet egyedül adott elő, egy nyelvsíp, egy harmonika és számos, a commedia dell’arte műfajából ismert karaktert megjelenítő báb segítségével. Ezt követően a gyerekközönség átsereglett a nagyszínpad mellé, ahol Bajka-Barabás Réka Pufi és pöttömségei című színes, mozgásos pantomimelőadásán vehettek részt az örökmozgók.

S ha már a NIAtáncon sokat tettek az egészségükért, aki szerette volna, folytathatta az egészségjavítást és -megőrzést, ezúttal kötetlen beszélgetés formájában. Dél körül számos érdeklődő előtt mutathatta be az esszenciális illóolajok jótékony hatásait Lakatos Enikő és Molnár Ildikó. A találkozón nemcsak hallhattak ezeknek a természetes eredetű anyagoknak a hasznáról, hanem ki is próbálhatták őket mindazok, akik a várkert árnyas fái alatt felállított baba-mama sátorban töltötték a vasárnap kora délutánt.

Szombaton már reggeltől nagy volt a sürgés-forgás a várudvaron, és nemcsak azért, mert a meglehetősen hűvös idő ezt indokolttá tette: az össznépi örömfőzésre készültek a résztvevő csapatok.

 

A magyar ízek kóstolója immár hagyomány a Szent László Napokon, mint ahogy az is, hogy az elkészült finomságokat a Szent László érmék megváltásával a közönség fogyaszthatja el. Idén tíz csapat indult, nemcsak a megyéből, hanem Magyarországról is, a zsűrizés feladatait pedig Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség (MNGSZ) elnöke, Staharóczky Noémi nutricionista és Kiss Zoltán borász látta el. Készült pacalpörkölt, különböző gulyások, de az édesszájúak sem panaszkodhattak, hiszen többek között palacsintát is lehetett kóstolni. Mint a programot levezető Buzás Annamáriától megtudtuk, kiemelten figyeltek a környezetvédelemre, így az ételeket sem műanyag, hanem papírból készült tálkákban szolgálták fel.

 

Rangsor nincs, nem is kell

 

A csapatokat különböző kategóriákban jutalmazták, úgy mint a legjobb csapathangulat, a leggazdaságosabb étel, a legszebb tálalás stb. Helyezettek itt nincsenek, hiszen egy rangsort felállítani igazából csak akkor lehetne, ha mindenki ugyanazt főzné, mondta érdeklődésünkre az egyik zsűritag, Kiss Zoltán. És amúgy sem a rangsorolás a lényeg, hanem maga a főzés és az együttlét, tesszük hozzá a szervezőkkel együtt.

Ennek fontosságát erősítette meg Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség elnöke is, aki a zsűrizés közbeni nyugalmasabb időszakban válaszolt kérdéseinkre. A kezdeményezést méltatva hangsúlyozta: fontos, hogy a gasztronómiai kihívásoknak is megfelelve meg tudjuk élni hagyományainkat, melyeket megörököltünk a dédszüleinktől vagy nagyszüleinktől. Egy ilyen szabadtűzi főzőversenyen még azok is tudnak tanulni, akik már nem készítenek otthon pörköltet vagy bográcsos ételeket, mondta Krivács András, akitől az általa vezetett szövetség munkájáról is érdeklődtünk. A Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetségnek immár ötven éves múltja van Magyarországon, tudtuk meg, amely összefogja a teljes gasztronómiai, vagyis gasztrokulturális ágakat. Ide tartoznak a szállodások, szállodai éttermek, bisztrók, a pékek, cukrászok, a felszolgálók, borszakértők, mixerek. Egy hatalmas szervezetről beszélünk, amely nemcsak a hagyományőrzésben, vagy a hagyományok megélésében segít, hanem abban is, hogy ezt össze lehessen egyeztetni a 21. század kiváló technológiáival.

Nem mulaszthattuk el azt sem, hogy Váraddal kapcsolatos benyomásairól kérdezzük az MNGSZ elnökét. Megtudtuk: Váradon eddig csak átutazóban járt, ez az első alkalom, amikor egy „hosszú” hétvégét itt tölthetett kollégáival. „Nagyon meglepődtünk, nagyon szép város, tele remek éttermekkel, kávézókkal. Még megyünk egy kört, a városközpontot is teszteljük, eddig csak a vár környékét sikerült bejárni. Megnézzük az éttermeket, a különböző kávézókat. De van mit tanulnunk egymástól” – jelentette ki végezetül Krivács András.

Ahogy Szent László példaértékű, illetve ahogy Tőkés László helytállása példaértékű, ugyanúgy példaértékű az Aranycsapat teljesítménye is – jelentette ki Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a magyar futballhagyomány és a Puskás-ügyek hivatalos nagykövete a Szent László Napok szombati napján a Puskás Ferenc fémjelezte legendás magyar labdarúgó-válogatottról az Aranycsapat-emlékév alkalmából rendezett panelbeszélgetésen. 

Az esemény nyitányában egyébként a Szöllősi által méltatólag említett Tőkés László üdvözölte az előadótermet zsúfolásig megtöltő egybegyűlteket.

Az európai parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy a nagyváradi, illetve általában véve a magyar futballhagyományokra építve sikerül a jövőben a korábbihoz hasonló eredményeket elérni.

Az eseményen felszólalt idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa és az Aranycsapat Emlékév Testület elnöke is, aki rámutatott: az Aranycsapat nem csupán sporttörténelmet írt, de történelmi tettet is végrehajtott, teljesítményére pedig – bár Bernd Storck korábbi szövetségi kapitány szerint tehertételt jelent a válogatott számára, ezért túl kell lépni rajta – igenis emlékezni kell, és például kell állítani a mai generációk számára. Már csak azért is, mert a magyar sportsikerek a nemzeti összetartozást is erősítik.

Szöllősi György is az olyan példaképek fontosságára hívta fel a figyelmet, akik a celebekkel szemben valamit le is tettek az asztalra. A Puskás Ferencről a helyszínen a tizenegy évvel ezelőtt Nagyváradon egyszer már bemutatott, és ezúttal Sir Alex Ferguson előszavával ellátott, új kiadásban is ismertetett életrajzi könyvet is jegyző újságíró megjegyezte, az Aranycsapat teljesítményét ma is világszerte számon tartják, a FIFA által Moszkvában a világbajnokság alkalmából létrehozott vébétörténeti kiállításon például látható Czibor Zoltán cipője, illetve Puskás Ferenc képe is.

Azt is elárulta, hogy éppen egy, az Aranycsapatot bemutató Puskás-megemlékezés szervezésén dolgozik.

Említést tett Puskás életrajzának váradi vonatkozásáról is, hiszen a legendás Száguldó őrnagy a Nagyváradi Atlétikai Club ellen játszotta első mérkőzését.

A beszélgetésen jelen volt ifjabb Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás hátvédjének fia is, aki arról mesélt: ő a családi háttere nyomán gyermekként másként látta édesapja csapattársait, hiszen nem csupán sztárokként, hanem emberként ismerte meg őket.

Ott volt Gaal Gergely országgyűlési képviselő is, aki elmondta: céljuk az, hogy az Aranycsapat példáját az utókor is megismerje.

A panelbeszélgetés szervezője, Nagy József Barna arról beszélt, miért érezte szükségét, hogy a legendás váradi klub mintájára létrehozza a Nagyváradi Atlétikai Club nevű egyesületet. Elmondta: a cél az, hogy a magyar gyerekek magyar közegben sajátíthassák el a futball alapjait.

A beszélgetés végén a közönség is felidézhette az Aranycsapattal kapcsolatos emlékeit, és előkerült az összeesküvés-elmélet is, miszerint az 1954-es vb-döntőben elszenvedett vereségért a magyarság ellen törő külső erők felelősek. Ennek kapcsán viszont Szöllősi György úgy pontosított: az elvesztett döntőért elsősorban az akkori magyar politikai és sportvezetők okolhatók.