Ha már 2018-ra Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Mátyás király-emlékévet hirdetett Hunyadi Mátyás születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából, a 2018. június 18–24. között immár 6. alkalommal megszervezett Szent László Napokról sem hiányozhat a magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodója, aki számos népmese és monda főhőse, az erős kezű, de haladó szellemiségű uralkodó, korának integráló személyisége, aki egyesítette a közép-európai népek erejét.

Mátyás király alakja elevenedett meg a Szent László Napok első napján a nyitógálán, és az ő korába vittek időutazásra  kedden Mátyás király muzsikusai Boldog Várad című régizenei koncertjükkel. Szombaton pedig a Corvina Consort együttes ígér újabb időutazást a korabeli egyházi és udvari zene szárnyán.

A Kincses Kolozsvár Egyesület jóvoltából Kalandok Mátyás táborában című, Mátyás-kori hadi sátrat rekonstruáló interaktív tárlattal és Mátyás király életterei című, kétnyelvű, kültéri, megvilágított pannókiállítással is várunk minden érdeklődőt, kicsiket és nagyokat egyaránt  a térség legnagyobb kulturális fesztiválján a nagyváradi várba.

A honfoglalástól Mátyás király koráig címmel a Deus Vult Egyesület idézi meg a középkori táborok világát, lesz íjászoktatás, interaktív lesznek szabad párbajok, de lesz „távlövés” hajítógéppel és tűzzsonglőrködés is. A Pro Patria Egyesület és a Szent László Egyesület ugyanakkor A Hunyadiak kora címmel szervez kiállítást.

 

Kalandok Mátyás táborában

A Kincses Kolozsvár Egyesület és a szigethalmi Emese Park által szervezett Kalandok Mátyás táborában című vándorkiállítás Hunyadi Mátyás korába röpíti a kíváncsi látogatókat a kulturális fesztivált csúcsra járató hétvégén, június 22–24-én, avagy péntektől vasárnapig 10 és 19 óra között a várkertben felállított középkori lovagi sátorban, illetve a sátor előtti térben.

Itt az érdeklődők kipróbálhatják a Mátyás korában használt fegyvereket, felpróbálhatják a korra jellemző ruhákat, lovagi vértezetet. A kiállított tárgyak között megtekinthető lesz annak a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött sodronyingnek és sisaknak a másolata is, amely Mátyás király legendás hadvezéréé, Kinizsi Pálé volt. A nyitott lovagi sátornak és környezetének korhű berendezése lehetőséget nyújt az érdeklődőknek a fotózkodásra is. A korabeli hangulatot reneszánsz népi és udvari játékok idézik fel.

 

Hunyadi Mátyás életterei

A reneszánsz fejedelem, a humanistákat támogató mecénás, az álruhában országot járó igazságtevő király ‒ megannyi arca Mátyásnak, része a nagyszerű király bonyolult személyiségének, amelyről a kortársak írtak, és amelyet az utókor éltetett tovább. A június 22-én, pénteken 11 órakor nyíló kiállításunk Mátyás kevésbé ismert arcát tárja elénk: a folyton utazó királyét. A tárlatot megnyitja Csibi Krisztina, a Mátyás-emlékévet lebonyolító Magyarság Háza igazgatója és Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke.

Az összeesküvések, a védekező és a támadó hadjáratok állandó mozgásra kényszerítették az uralkodót, akinek egyik szerencsés tulajdonsága éppen a gyors cselekvés volt. Ezzel rendszerint elejét vette bármilyen veszély súlyosbodásának, békét és biztonságot teremtve egy korábban zavaros évtizedeket megélt ország számára. Mátyás a gyakorta hadban álló uralkodóként jelenik meg előttünk: a Magyar Királyság minden égtája felé és azon kívül is vezetett hadjáratokat, de különösen a nyugati területi terjeszkedés kötötte le. Ennek megfelelően alakult a királyi fő- és mellékrezidenciák kiépítése, jelentőségük megítélése.

Az, hogy Mátyás király emlékét távoli vidékeken is őrzik, nemcsak hadjáratainak és hódításainak köszönhető, hanem művészetpártolásának is. A várak, kolostorok és templomok Mátyás-vonatkozású címerreprezentációi az ő mecénáskodásáról és az iránta érzett tiszteletről tanúskodnak. A király emlékét idéző épületek többnyire a korszakra jellemző gótikus stílust követik, egyeseken azonban megjelennek olyan reneszánsz díszítőelemek is, amelyek jelzik: királyságával új éra veszi kezdetét. Ebbe a változatos világba nyújt betekintést a kiállítás, amely egyúttal a korabeli Magyar Királyság jól ismert határain túlra is elvezet bennünket, egy igazi közép-európai uralkodó életterét jelenítve meg.

A várudvaron berendezett kiállítás a Szent László Napok teljes ideje alatt látogatható.

 

A honfoglalástól Mátyás koráig – interaktív foglalkozások

A honfoglalástól egészen a Mátyás király koráig tartó időszakot ölelik fel a Deus Vult Egyesület programjai. A kulturális fesztivált csúcsra járó hétvégén, vagyis június 22–24. között megtartott foglalkozások természetesen interaktívak lesznek, és három táborban zajlanak: a honfoglalás, a XII. század, illetve Mátyás korát idézve meg.

A várkertben, a keleti kapunál kell majd keresni a táborokat, melyeket június 22-én, pénteken állítanak fel, és látványos és izgalmas foglalkozásokkal, bemutatókkal várják az érdeklődőket: aznap 16.00 és 20.00 óra között íjászoktatást tartanak, 20.30 és 21.30 között pedig szabad párbajok lesznek.

Szombaton 11.00–12.00 óra között lovasedzés lesz, 12.00-től 14.00 óráig pedig interaktív lovasoktatás, amelynek keretében a gyerekek ingyenesen lovagolhatnak.

Párhuzamos foglalkozások is zajlanak aznap a következő program szerint:

10.00–14.00 – íjászoktatás;

15.00–15.30 – „távlövés” hajítógéppel;

15.30–16.00 – szabad párbajok;

16.00–20.00 – íjászoktatás;

22.00 – tűzzsonglőrködés.

Vasárnap 10.00–14.00, majd 16.00–20.00 óra között tartanak íjászoktatást, közben, 14.00-től 14.30 óráig szabad párbajok lesznek.

Az érdeklődők mindemellett betekintést nyerhetnek a középkori mesterségek titkaiba is.

 

A Hunyadiak kora – kiállítás

A Mátyás király-emlékévben megszervezett kiállítás az igazságos uralkodó személyét, tevékenységét és kultuszát állítja a középpontba, nagysága előtt tiszteleg. A kiállítást június 22-én, pénteken 17:30 órakor megnyitja: Gaal Gergely, a Mátyás király-emlékév tanácsadó testületének elnöke, köszöntőt mond Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

A tárlatot a Magyarság Háza állította össze.

A kiállítás látogatható: június 23–24. (szombat–vasárnap) 11–19 óra között a nagyváradi vár, L épületében.

 

Emlékeink Mátyás királyról

Korabeli források alapján idézik meg Mátyás király alakját a nagyváradi Szent László Napokon a Corvina Consort együttes tagjai. 2018. június 23-án, szombaton 17 órától igazi időutazást ígérnek a korabeli egyházi és udvari zene szárnyán, műsorukban Mátyás udvarának sokszínűsége, az uralkodó tettei és emberi alakja krónikások tollából elevenedik meg.

A 25 éves Corvina Consort repertoárjában öt évszázad egyházi és világi, vokális és instrumentális művei szerepelnek. Tagjai olyan művészek, akik más jelentős régizenét játszó együttesekkel is rendszeresen szerepelnek itthon és külföldön. Több rádió-, televízió- és lemezfelvétel közreműködői, nemzetközi sikereiken túl a hazai hangversenyéletben is jelentős hiánypótló szerepet töltenek be.

Az együttes tagjai: Andrejszki Judit, Pintér Ágnes – szoprán; Pászti Károly, Draskóczy Balázs – tenor; Kalmanovits Zoltán – bariton, viola da gamba; Demjén András – basszus, viola da gamba. Művészeti vezető: Kalmanovits Zoltán.

Vegyenek részt Önök is e kalandos történelmi és kulturális visszatekintésben!

Az immár hatodik éve megrendezett Szent László Napokon, ami Nagyvárad és a térség legnagyobb magyar rendezvénye, egy konferenciával emlékeztek a húsz éve Nagyváradon elhunyt László Gyula régészre, történészre.

A konferenciát, amelyet megtisztelt jelenlétével és előadásával Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, a nagyváradi székhelyű Magyar Polgári Egyesület szervezte a Polgári esték rendezvénysorozat keretében.

A tudományos konferencián megjelent vendégeket, érdeklődőket Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, a rendezvény szervezője és moderátora köszöntötte. Kihangsúlyozta, hogy László Gyula volt az, aki a kettős honfoglalás elméletével rést ütött a finnugor dogma falán, akinek könyvein generációk nőttek fel. Arra emlékeztetett, hogy a Szent László Napok nyitórendezvényeként Biharkeresztesre szerveztek biciklitúrát. „Azért Biharkeresztesre, mert úgy érezzük, hogy a határok nem elválasztanak, hanem összekötnek bennünket, mert a nemzet egységét nem csak a közös múlt, hanem a közös jelen és a közös jövő határozza meg. László Gyula élete és munkássága a legjobb példa arra, hogy csakis egységes Kárpát-medencei térben lehet gondolkodni, hogy a történelmi viharokban megtépázott Magyarország és a magyarság erre a múltra építve tervezhet jövőt magának”.

Dr. Fleisz János a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke rövid köszöntőjében Nagyváradnak a magyar tudományos életben betöltött fontos szerepét emelte ki.

Nemes Csaba lelkipásztor, Tőkés László európai parlamenti képviselő budapesti irodájának vezetője Tőkés László volt püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének köszöntését, üdvözletét adta át a jelen lévőknek, külön könyvajándékkal meglepve Kásler Miklóst.

Az emberi erőforrások minisztere előadásában a magyar államalapítástól a Szent Lászlóig tartó időszakot mutatta be az érdeklődőknek, különösen kiemelve Szent László egyedülálló történelmi szerepét és példáját. Részletesen elemezte Szent István korát, alkotását és hagyatékát. Beszélt a magyar Szent Koronáról, ami egyedülálló, hiszen egy beavató korona, ami csak egyszer érintheti a király fejét, a koronázás alkalmával. Szent Lászlóról kijelentette, a lovagkirály az egyik legnagyobb magyar államférfi volt, az ő nevéhez fűződik az első keresztény aranykor, amikor befejezte Szent István állam- és egyházszervező munkáját. „Szent László, az államférfi helyreállította a királyi hatalom és a magyar birodalom szerveződését” – mondta Kásler Miklós, majd részletesen elemezte „az egyik legkiválóbb magyar hadvezér”, „a rettenthetetlen bátorság jellemezte hős”, illetve „a világtörténelem első lovagkirályának” életútját, munkásságát.

Az érdeklődéssel követett történelmi időutazás után Szabados György PhD történész, a Nemzeti Művelődési Intézet – László Gyula Intézet igazgatója László Gyula a magyarok bejöveteleiről címmel tartott előadást. Előadásában a László Gyula munkássága nyomán ismertté vált kettős honfoglalás elméletét mutatta be, kitérve a történelmi, régészeti és írásban fellelhető előzményekre, forrásokra.

1. Lezsák Gabriella régész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi intézetének kutatója „Ott békültem ki a sorssal…” – László Gyula kolozsvári évei (1940-1949) címmel megtartott előadásában röviden ismertette László Gyula életét, külön bemutatva a régész, történész Kolozsváron folytatott munkásságát.

Jánó Mihály muzeológus, művészettörténész László Gyula és a Szent László-legenda falfestményei címmel értekezett. Előadásában a Szent László-legendakör középkori falképiet mutatta be, külön elemezve a legendakör „lányrablásos” ábrázolásait.

Gróf Péter régész, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeumának munkatársa Emlékezés László Gyulára egy tanítvány szemével címmel beszélt egykori szeretett professzoráról.

László Zoltán építészmérnök, a Nemzeti Művelődési Intézet – László Gyula Intézet archívum-tanácsadója Emlékezés László Gyulára, az édesapára címmel, érzelmekkel átitatott előadásában az édesapát mutatta be, akinek tudományos munkája mellett mindig volt ideje a családjára is.

Mint ismeretes, a konferenciának helyet adó épületben, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központban hunyt el László Gyula. Egy erdélyi előadásra indult és Nagyváradon megpihenve 1998. június 17-én kora reggel érte a halál.

László Gyula régész, történész, képzőművész, egyetemi tanár, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója 1910-ben született a Brassó megyei Kőhalmon. Egyetemi tanulmányai után a Nemzeti Múzeumban dolgozott, majd 1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolása után Kolozsváron lett egyetemi tanár, ahol 1949-ig tanított. Itt jelent meg  egyik legnépszerűbb műve, A honfoglaló magyar nép élete című kötete. Budapestre visszaköltözve előbb a Nemzeti Múzeum munkatársa lett, majd 1957-től 1980-ig, nyugdíjazásáig, az ELTE régészhallgatóit oktatta.

Mintegy 25 kötete jelent meg és közel 800 cikke, tanulmánya. Ezek mellett rengeteget rajzolt, sok kötete jelent meg a honfoglaló magyarokat bemutató saját rajzaival. Évtizedeken át kutatta, vizsgálta a honfoglalás kori temetőket és ennek eredményeként az 1960-as években jelentette meg a „kettős honfoglalás elméletét”, ami munkásságának egyik legfontosabb elemévé vált.

László Gyula professzor tanítványai, pályatársai között páratlan köztiszteletnek örvendett, gyönyörű rajzokkal illusztrált könyvei nagy sikert arattak az olvasók körében. Leghíresebb kötetei: A honfoglaló magyar nép élete, Árpád népe, Arckép és kézírás, Őseinkről, a Szent László legenda középkori falképei, A „kettős honfoglalás”, „Emlékezzünk régiekről…”.

Szent László király és gróf Rhédey Lajos volt az idén június 18–24. között zajló nagyváradi Szent László Napok ünnepélyes megnyitójának visszatérő motívuma. A városalapító lovagkirályról elnevezett, öt év alatt a térség legnagyobb kulturális fesztiváljává vált rendezvénysorozat első napján ugyanis félévtizedes álom valósult meg: hazatért egykori kertjébe gróf Rhédey Lajos – vagyis lehullt a lepel a Nagyvárad egykori mecénása tiszteletére állított szoborról abban a kertben, amelyet az állatkertnek otthont adó területtel egyetemben ő maga adományozott a városnak.

 

Várad a várad – kezdte ünnepi felszólalását Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, utalva a 6. Szent László Napok mottójára. „Ha ízlelgetjük ezt a mondatot, érezzük, benne van minden: múltunk, jelenünk, jövőnk. Ugyanakkor benne van valami, ami véd, óv, éltet, bástyaként vesz körül” – fogalmazta meg. Leszögezte ugyanakkor, hogy a rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogy milyen lesz a város, ezért „sok kicsi Rhédeyre” van szükség, hiszen csak akkor várhatjuk el, hogy a város szép legyen, ha mi is teszünk ennek érdekében. Példaként a kulturális fesztivál nulladik napján, a frissen létrejött Nagyváradi Városszépítő Egylet első akcióját említette, amelynek kertében mintegy kéttucat váradi 300 szál ültetőtálcás virágot ültetett el a színház előtt álló Szigligeti Ede szobor körül – a nemrégiben elköltöztetett Bémer téri tiszafák helye ugyanis ideiglenesen, a tér felújítási munkáinak elkezdéséig szabadon, gondozatlanul maradt. Hasonló alkotómunkának nevezte ugyanakkor a Szent László Napok megszervezését is. „Legyünk Rhédeyek” – zárta beszédét a főszervező.

 

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere a két testvérváros közötti jó együttműködést emelte ki, hangsúlyozva, a Szent László Napok tovább erősíti ezt a kapcsolatot. Megköszönte ugyanakkor, hogy Várad elkötelezett partnere a cívisvárosnak az Európa kulturális fővárosi rangjáért folyó küzdelemben.

 

A két város összefonódására ütötte fel ünnepi küszöntőjét Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere is. Megköszönte ugyanakkor a Szent László Napok szervezőinek, hogy létrehozták ezt az eseményt, ami évről évre nagyobb, erősebb lett, és ma már minden váradi ünnepe.

 

Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyettese egy történelmi együttléthez hasonlította a kulturális fesztivált, amelynek idején „a lovagkirály emléke lengi be a várost, és így kerül közelebb kicsikhez, nagyokhoz”.

 

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke felszólalásában abbéli örömének adott hangot, hogy a Szent László Napok „a spontán indulásból” Nagyvárad „állandó intézményévé vált”, és fél évtized alatt bebizonyosodott, hogy a régió igényt tart arra, hogy a lovagkirály városában ünnepelhessen.

 

Az ünnepi beszédeket követően fellépett a Magyar Állami Népi Együttes és vendégei: Kátai Zoltán énekmondó, a Cickom Énekegyüttes, Busai Bori és Makula Zoli, a Magyar Állami Népi Együttes, valamit a Bartina Néptáncegyüttes.

Mint ismeretes, Magyarország kormánya a 2018-as évet Mátyás király-emlékévnek nyilvánította az uralkodó születésének 575., királlyá koronázásának 560. évfordulója alkalmából. A Magyar Állami Népi Együttes és vendégei előadása népzene- és néptáncművészetünk sokszínűségének felmutatása mellett – Moldvától Felvidékig, Kalotaszegtől Kárpátaljáig – tisztelgés is volt a nagy uralkodó szelleme előtt is.

A fellépés idején táncban, énekben, historikus zenében, róla szóló történetben megelevenedett Mátyás király alakja. Lanton csendül fel egy emlékdal a „néhai jó Mátyás királyról”. Az erdélyi fejedelmek dicsőséges korát idézte a Fejedelem tánca, és megszólalt a Táltos galamb című mese arról, hogy a nép emlékezete szerint hogyan is választották királlyá Hunyadi Mátyást, valamint felhangzott egy látomásos, költői szépségű moldvai ballada az „ifjú kérálról”.

A környezettudatosság első perctől meghatározó jellemvonása volt az idén június 18–24. között immár hatodik alkalommal megszervezett nagyváradi Szent László Napoknak, idén pedig ráteszünk még egy lapáttal, és még zöldebbre váltunk:

• az Eco Bihor segítségével lehetővé vált, hogy szelektíven gyűjtsük a hulladékot a kulturális fesztivált csúcsra járató hétvégén, vagyis június 22–24. között, amikor várhatóan tízezrek fordulnak majd meg a nagyváradi várban.

Hogy Önnek mit kell tennie annak érdekében, hogy mi legyünk a térség legzöldebb fesztiválja?

• Amennyiben a szemét, amit eldobna, pillepalack, üdítős vagy sörösdoboz, akkor keresse a sárga színű kukát;
• A komposztálható hulladéké pedig a sötétszürke kuka lesz, ide az ételmaradékokat és a papírokat kell dobni.

Előre is köszönjük, hogy segít a szelektív hulladékgyűjtésben!

A jelszó: együtt egy zöldebb városért! Együtt a jövőért!