Szigligeti Színészzenekar a Szent László Napokon

Bizonyára nagyon sok nagyváradi köszönti szinte jóbarátként a Szigligeti Színház művészeit. A három társulat alkotói– színészek, bábosok, táncosok, zenészek és művészeti munkatársak – már számtalanszor bizonyították tehetségüket, 2017-ben azonban új oldalukról is bemutatkoztak, amikor a 6. HolnapUtán Fesztivál kapcsán zenei együttest alakítottak. A folyamatosan változó-bővülő csapat repertoárjában örökzöld slágerek és egyéni feldolgozások kapnak helyet, így garantáltan mindenki táncra perdülhet – hiszen színházba járni jó!

A Szigligeti Színészzenekar koncertje a június 18–24. között zajló 6. Szent László Napokon, június 22-én, pénteken 18:50 órától a nagyváradi vár nyári színházában pedig azt nyújtja mindenkinek, ami egy szép nyári nap szinte természetes velejárója: felszabadultságot, derűt, könnyedséget.

Kéne egy álom… – Sanzonest a 6. Szent László Napokon

Boldogság, szerelem… Ki ne vágyna egy álomszerű életre, mely a hétköznapi szürkeséget örökre feledteti? Ki ne szeretné hátrahagyni a bajokat és a szomorúságot? Keressük hát meg együtt ezt az álmot, a dalok segítségével: „Ha álom ez élet: mért nem jön az óra,/ Mely fölébresszen egy boldogabb valóra?”

Sanzonok, kuplék és slágerek orfeumi hangulatban. A Debreceni Csokonai Színház művészeinek önálló zenés műsora az idén június 18–24. között zajló Szent László Napokon.

Fényes Szabolcs, Zerkovitz, Márkus Alfréd és Gershwin ismert dallamaival várjuk június 20-án, szerdán 20 órától a nagyváradi vár nyári színházába a kikapcsolódni vágyókat.

Fellép: Újhelyi Kinga, Papp István, Vranyecz Artúr, Dargó Gergely.

Zongorán közreműködik: Dargó Gergely. Az est házigazdája: Vranyec Artúr.

Nincs Szent László Napok jurta nélkül

Az idén június 18—24 között zajló nagyváradi Szent László Napokra újra ellátogatnak a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskola diákjai és tanárai, és magukkal hozzák különleges szépségű jurtájukat, amelybe kicsik és nagyok egyaránt bemehetnek majd, hogy ne csak lássák, de érezzék is a múlt üzenetét.

A kézműves iskola diákjai a nemezkészítés fortélyaiba is beavatják az érdeklődőket, de ki lehet próbálni a méltán népszerű fonást is.

Mindezek mellett különböző, még ma is gyakorolt, vagy éppen elfeledett gyermekjátékokat is ki lehet majd próbálni a várkert zöld füvében, az árnyas fák alatt.

A Nádudvari Szakiskola jurtáját keressék a várkertben, ahol június 23-án, szombaton 9 órától 14 óráig lesznek jelen.

Kalandozás Mátyás királlyal a Szent László Napokon

Ha már 2018-ra Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Mátyás király-emlékévet hirdetett Hunyadi Mátyás születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából, a 2018. június 18–24. között immár 6. alkalommal megszervezett Szent László Napokról sem hiányozhat a magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodója, aki számos népmese és monda főhőse, az erős kezű, de haladó szellemiségű uralkodó, korának integráló személyisége, aki egyesítette a közép-európai népek erejét.

A Kincses Kolozsvár Egyesület jóvoltából Kalandok Mátyás táborában című, Mátyás-kori hadi sátrat rekonstruáló interaktív tárlattal és Hunyadi Mátyás életterei című, kétnyelvű, kültéri, megvilágított pannókiállítással is várunk minden érdeklődőt, kicsiket és nagyokat egyaránt  a térség legnagyobb kulturális fesztiválján a nagyváradi várba.

 

Kalandok Mátyás táborában – interaktív vándorkiállítás

A Kincses Kolozsvár Egyesület és a szigethalmi Emese Park által szervezett Kalandok Mátyás táborában című vándorkiállítás Hunyadi Mátyás korába röpíti a kíváncsi látogatókat a kulturális fesztivált csúcsra járató hétvégén, június 22–24-én, avagy péntektől vasárnapig 10 és 19 óra között a várkertben felállított középkori lovagi sátorban, illetve a sátor előtti térben.

Itt az érdeklődők kipróbálhatják a Mátyás korában használt fegyvereket, felpróbálhatják a korra jellemző ruhákat, lovagi vértezetet. A kiállított tárgyak között megtekinthető lesz annak a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött sodronyingnek és sisaknak a másolata is, amely Mátyás király legendás hadvezéréé, Kinizsi Pálé volt. A nyitott lovagi sátornak és környezetének korhű berendezése lehetőséget nyújt az érdeklődőknek a fotózkodásra is. A korabeli hangulatot reneszánsz népi és udvari játékok idézik fel.

 

Hunyadi Mátyás életterei – kétnyelvű kültéri pannókiállítás

A reneszánsz fejedelem, a humanistákat támogató mecénás, az álruhában országot járó igazságtevő király ‒ megannyi arca Mátyásnak, része a nagyszerű király bonyolult személyiségének, amelyről a kortársak írtak, és amelyet az utókor éltetett tovább. A június 22-én, pénteken 11 órakor nyíló kiállításunk Mátyás kevésbé ismert arcát tárja elénk: a folyton utazó királyét.

Az összeesküvések, a védekező és a támadó hadjáratok állandó mozgásra kényszerítették az uralkodót, akinek egyik szerencsés tulajdonsága éppen a gyors cselekvés volt. Ezzel rendszerint elejét vette bármilyen veszély súlyosbodásának, békét és biztonságot teremtve egy korábban zavaros évtizedeket megélt ország számára. Mátyás a gyakorta hadban álló uralkodóként jelenik meg előttünk: a Magyar Királyság minden égtája felé és azon kívül is vezetett hadjáratokat, de különösen a nyugati területi terjeszkedés kötötte le. Ennek megfelelően alakult a királyi fő- és mellékrezidenciák kiépítése, jelentőségük megítélése.

Az, hogy Mátyás király emlékét távoli vidékeken is őrzik, nemcsak hadjáratainak és hódításainak köszönhető, hanem művészetpártolásának is. A várak, kolostorok és templomok Mátyás-vonatkozású címerreprezentációi az ő mecénáskodásáról és az iránta érzett tiszteletről tanúskodnak. A király emlékét idéző épületek többnyire a korszakra jellemző gótikus stílust követik, egyeseken azonban megjelennek olyan reneszánsz díszítőelemek is, amelyek jelzik: királyságával új éra veszi kezdetét. Ebbe a változatos világba nyújt betekintést a kiállítás, amely egyúttal a korabeli Magyar Királyság jól ismert határain túlra is elvezet bennünket, egy igazi közép-európai uralkodó életterét jelenítve meg.

Konferencia László Gyula régész, történész emlékére

Tudományos konferenciával tisztelgünk László Gyula régész, történész emléke előtt az idén június 18–24. között zajló, immár 6. Szent László Napok nyitónapján, amelyet a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében (Ezredévi emléktér / P-ța Libertății 40. szám) tartunk.

 

A konferencia szervezője a Magyar Polgári Egyesület

 

Program:

9.00 – 9.40 Regisztráció

 

9.40 Köszöntők – Dr. Fleisz János nagyváradi történész,

Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke

 

10.00 Szabados György PhD történész, a László Gyula intézet igazgatója – László Gyula a magyarok bejöveteleiről

 

10.30 M. Lezsák Gabriella régész, a Magyar Tudományos Akadémia  Történettudományi    intézetének kutatója – „Ott békültem ki a sorssal…” László Gyula kolozsvári évei (1940-1949)

 

11.00 Jánó Mihály muzeológus, művészettörténész – László Gyula és a Szent László-legenda falfestményei

 

11.30 Kávészünet

 

10.30 Gróf Péter régész, muzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum, Visegrádi Mátyás Király Múzeum – Emlékezés László Gyulára egy tanítvány szemével

 

12.30 László Zoltán építészmérnök – Emlékezés László Gyulára, az édesapára

 

László Gyula régész, történész, képzőművész, egyetemi tanár, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója 1910. március 14-én született a Brassó megyei Kőhalmon. A családja 1916-ban a háború elől Budapestre menekült. Itt végezte tanulmányait előbb a Képzőművészeti Főiskolán, ahol kiteljesedett kiváló rajztudása, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol 1935-ben doktorált. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsia Múzeumban, majd később a Nemzeti Múzeumban gyakornokoskodott, dolgozott.

 

1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolása után Kolozsváron lett egyetemi tanár, ahol 1949-ig tanított. Itt jelent meg 1944-ben egyik legnépszerűbb műve, A honfoglaló magyar nép élete című kötete. Budapestre visszaköltözve előbb a Nemzeti Múzeum munkatársa lett, majd 1957-től 1980-ig, nyugdíjazásáig, az ELTE régészhallgatóit oktatta.

 

Mintegy 25 kötete jelent meg és közel 800 cikke, tanulmánya. Ezek mellett rengeteget rajzolt, sok kötete jelent meg a honfoglaló magyarokat bemutató saját rajzaival. Évtizedeken át kutatta, vizsgálta a honfoglalás kori temetőket és ennek eredményeként az 1960-as években jelentette meg a „kettős honfoglalás elméletét”, ami munkásságának egyik legfontosabb elemévé vált. Ahogy ő fogalmazott, „felvetése” szerint, amikor Árpád népe a 9. században meghódította a Kárpát-medencét, itt már nagyszámú magyar tömegeket talált.

 

Az ásatások, kutatások mellett foglalkozott a nagyszentmiklósi kinccsel, a Lehel-kürttel, az ókeresztény leletekkel, a honfoglaló magyarok használati tárgyaival, a Kárpát-medence őskori viszonyaival, vagy éppen az újkori művészeti irányzatok fejlődésével is.

 

László Gyula professzor tanítványai, pályatársai (bár egyesek a „kettős honfoglalás elméletét” vitatva) között páratlan köztiszteletnek örvendett, gyönyörű rajzokkal illusztrált könyvei nagy sikert arattak az olvasók körében. Leghíresebb kötetei: A honfoglaló magyar nép élete, Árpád népe, Arckép és kézírás, Őseinkről, a Szent László legenda középkori falképei, A „kettős honfoglalás”, „Emlékezzünk régiekről…”, stb.

 

1991-ben Szécheny-idíjat kapott munkásságáért.

 

A neves tudós kutatásai mellett fáradhatatlanul járta Magyarországot és Erdélyt, ahol nagy érdeklődéssel követett előadásokat tartott. Egy ilyen erdélyi előadó út során hunyt el Nagyváradon, 1998. június 17-én kora reggel, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ szállásán.

Hagyományok kézről kézre – az elmaradhatatlan kézművesvásár

A Hagyományok kézről kézre kézművesvásár egyidős a 2018. június 18–24. között immár hatodik alkalommal megszervezett nagyváradi Szent László Napokkal. Az első rendezvényeken még csak egy sétányt foglaltak el a kézműves mesterek a Rhédey-kertben – ma pedig igazi vásári hangulatot teremtenek a nagyváradi várban.

 

Nehéz lenne, így nem is bocsátkozunk abba, hogy felsoroljuk, mi minden lesz kapható június 22–24. között a várban felállított standokon. Erről személyesen kell meggyőződni, annyit azonban elárulhatunk: mi még sosem távoztunk üres kézzel. Még akkor sem, amikor eredetileg nem is állt szándékunkban vásárolni…

 

A közös ezekben a gyönyörű portékákban az, hogy minden darab egyedi, készítőjének végtelen türelmét, mestersége iránti szeretetét, hagyományaink feltétel nélküli tiszteletét hordozza magán.

 

Betekintést nyerhetünk egy kissé a „kulisszák mögé” is, hiszen a résztvevők mindig szívesen mesélnek mesterségükről, a felhasznált motívumokról, technikákról.

 

Olyan hely ez, ahol igazából nem is árus és vásárló van, hanem hasonló érdeklődési körű, a szép és egyedi dolgokat kedvelő emberek. A kézművesvásár elnevezése is erre utal: továbbadni, átadni, kézbe adni azt, amit mindannyian értéknek tekintünk.

Demény, a kutya a Szent László Napokon

Ha valaki rendszeresen böngészi a legnagyobb közösségi portált, a Facebookot, szinte kizárt, hogy ne találkozott volna legalább egyszer Deménnyel, a kutyával . Aki nem más ugyebár, mint egy barátságos szemű, gyönyörű vizsla.

Ő és gazdája, Magos Judit is Nagyváradra érkeznek az idén június 18–24. között zajló Szent László Napok idején, hogy június 23-án, szombaton 13 órától a vársáncban találkozhassanak itteni rajongóikkal.

Demény nem csupán az első kortárs magyar íróvizsla, de egyben a deményista filozófia megalkotója, véleményvezér, gazditréner és békászó bajnok, de töpörtyű-minőségellenőrként is rövid idő alatt komoly elismertségre tett szert. Ráadásul celEB.

 

2009 körül született Fejér megyében, de kölyökkorát és családi hátterét homály fedi. Életének első hónapjait méltatlan körülmények között, rácsok mögött töltötte, ez meghatározta későbbi munkásságát. Valódi fordulatot az jelentett számára, amikor örökbe fogadta a kennelsorra tévedt, jobb sorsra érdemes kétlábút, Magos Juditot, akit ma már csak Gazdinak szólít, és aki egyben Demény korszakalkotó és humorral gazdagon átszőtt ugatásait lejegyezte.

A négylábú diktátornak ugyanis rengeteg ugatnivalója van, amit meg kell osztania a világgal. Magos Judit könyvében egyedi humorral fűszerezett sorok között pedig kitűnik a felelős állat- és gazditartás fontossága, és hogy a boldogsághoz gyakran nem kell más, csak töpörtyű, béka, hosszúcombú csajok és egy melegszívű kétlábú.

Együttműködési megállapodás a PKE és a Szent László Napok között

A 2018. június 18–24. között zajló 6. Szent László Napokon elvégzett munkát is hivatalos szakmai gyakorlatként fogadja el hallgatói számára a Partiumi Keresztény Egyetem, miután a nagyváradi felsőoktatási intézmény és a térség legnagyobb kulturális fesztiválját szervező Szent László Egyesület meghosszabbította tavaly megkötött együttműködési megállapodást.

 

A PKE immár hagyományos partnere a nagyváradi Szent László Napoknak, a felsőoktatási intézmény évről évre színvonalas rendezvényekkel kapcsolódik be a szervezésbe is. A Képzőművészeti tanszékkel közösen idén is valóságos tárlatmaratont tartunk: a fesztivál második napján, június 19-én, kedden három kiállítást is megnyitunk, amelyek június 24-ei zárónapig látogathatók lesznek a nagyváradi várban, illetve a PKE új épületében, és egy műhelybeszélgetés is szervezés alatt áll. A részletekkel hamarosan jelentkezünk.

 

Az pedig máris biztos, hogy idén is ott áll majd a várban a PKE tájékoztató sátra, amely szombaton és vasárnap 9–16 óra között várja az egyetem iránt érdeklődőket, és a szombaton reggel 9 órakor kezdődő Össznépi örömfőzésen is fakanalat ragad a felsőoktatási intézmény csapata.

 

A szakmai gyakorlatról szóló együttműködési megállapodás lényege pedig – a tavalyihoz hasonlóan –, hogy az egyetem elismeri a hallgatók által a Szent László napok idején elvégzett önkéntes munkát, a cél, hogy az egyetemisták által a felsőoktatási intézmény padjain elsajátított elméleti tudást gyakorlati ismeretekkel egészítsék ki, összekapcsolják az elméleti és gyakorlati ismereteket, megismerjék a szervezési munkát és mindazokat a munkafolyamatokat, amelyekkel egy fesztivál tető alá hozása jár.

 

A Szent László Napok előzetesen egyeztetett időszakban és létszámban fogadja a hallgatókat.

Kérdés a csillagokhoz – rendkívüli koncert a Szent László Napokon

Különleges hangulatú koncertet ígér a Szent László Napokon Barlay Zsuzsi (ének) és Kocsis Panni (orgona) közös műsora. Zene és vizualitás kettősét nyújtja az idén június 18–24. között zajló kulturális fesztivál keretében, június 22-én, pénteken 20 órától kezdődő esemény: Bach-, Porpora-, Schubert-, Vivaldi-, Grieg-, Dvořák-művek fognak felcsendülni, ezzel párhuzamosan pedig gyertyák fényében lesz kiállítva az a festmény, amely a műsor címét is adja: Kérdés a csillagokhoz. Az elnevezés utal ugyanakkor Szent László királyra is, aki „csillagok közt fényességes csillag”, és akihez a magyar nép minden időben előszeretettel fordult segítségért, útmutatásért.

A nagyváradi fellépés az Ihletett koncertek sorozatába tartozik, melynek megálmodója és szervezője Pirk Adam Silvester fotóművész, aki egyben a bemutatott képzőművészeti alkotások és gyertyainstallációk kiállítója is.

Barlay Zsuzsi egyedi, utánozhatatlan karakterű énekművész, aki egyesíti a természetes őstehetséget és a magas szintű képzettséget, valamint karvezetőként, ill. zenetudósként a műveltséget. Mezzoszoprán, az Ihletett koncertek sztárszólistája. Szakrális művek előadása terén egyedi, ugyanakkor más, sokféle és sokoldalú műfajok és stílusok énekeit is éppoly örömmel és szépséggel interpretálja.

Kocsis Panni orgonaművész az Ihletett koncertek állandó fellépője, igazi sokoldalú tehetség. A Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett orgona szakon. A templomi szolgálat mellett koncertezik és tanít is.

Helyszín: nagyvárad-újvárosi református templom

6. Szent László Napok – Állandó pörgésben

Ahogyan azt már megszokhatták, idén is az állandó pörgés lesz a június 18–24. között immár hatodik alkalommal megszervezett nagyváradi Szent László Napok egyik legfőbb jellemzője. A nagyváradi várban ezúttal is tartalmas kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget kínálunk úgy, hogy közben fejet hajtunk városalapító lovagkirályunk előtt – hangzott el a szervezők május 17-ei, csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Mint Zatykó Gyula főszervező kiemelte, a Szent László Napok szerkezete nem változik, így június 17-én, vagyis a nulladik napon az immár hagyományos kerékpározással indul, a csúcsra járatás pedig a június 22-24-es hétvégén lesz.

A térség legnagyobb kulturális fesztiválján idén is kiemelt szerepet kapnak a családbarát, hagyományőrző, valamint kulturális rendezvények, tudományos előadások, megtartjuk az immár elmaradhatatlan kézművesvásárt, a Nagyváradról elszármazottak találkozóját, fakanalat ragadunk egy igazi örömfőzésre, kialakítunk egy borfalut is, lesz sok humor, és természetesen ismert és elismert előadók koncertjeivel is elkápráztatjuk közönségünket.

 

Koncertek minden generációnak

„Mint azt a Facebook közösségi portált rendszeresen használók már sejtik, az idei Szent László Napokat csúcsra járató június 22–24-ei hétvége péntek esti sztárzenekara nem más lesz, mint a Magna Cum Laude, akik 21 órakor csapnak a húrok közé az immár hagyományosan a várban felállított nagyszínpadon. A szombat esti nagykoncert egy nagy visszatérőé, ismét velünk lesz Rúzsa Magdi, aki már az első Szent László Napokon hatalmas tömeget vonzott a Rhédey-kertbe, népszerűsége pedig azóta – fesztiválunkhoz hasonlóan – nemhogy töretlen, hanem egyre magasabbra tör.

Vasárnap este 21 órakor pedig örökzöld slágerekkel vár mindenkit Fenyő Miklós és csapata, a Fenyő Gyöngye zenekar, a Csacska Macska vokál és a Jampi Angyalok táncosai azt ígérik, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy aki eljön a koncertre, nagyszerű élménnyel gazdagodjon” – rántotta le a leplet a csütörtöki sajtótájékoztatón a részletekről Mihálka Melinda, a Szent László Napok programigazgatója.

Hozzátette: természetesen ennél sokkal bővebb az idei koncertfelhozatal, több fellépés is lesz a vár nyári színházában: szerdán sanzonest várja az érdeklődőket, pénteken a Szigligeti Színészzenekar, majd Andy Roll, vagyis Dutka András csap a húrok közé, szombaton a Corvina Consort együttes régizene koncertjére ülhetünk be a vártemplomba, utána pedig a 100 Folk Celsius szórakoztat kicsiket és nagyokat egyaránt.

Tavalyhoz hasonlóan idén is lesz sok-sok humor, Felméri Péter és Benedek Zalán is stand-up előadással érkezik a Szent László Napokra. És Mihálka Melinda még egy meglepetéselőadót is ígért.

 

 

Hagyományőrzés és lovas programok

Idén talán még az előző éveknél is hangsúlyosabban megjelenik az események sorában a hagyományőrzés, és újdonságképpen több lovas program is gazdagítja a Szent László Napokat – jelentette be Zatykó Gyula. Lesz lovagi torna, lovas kaszkadőr show a Győri Ördöglovasokkal, a Deus Vult Egyesület csatajelenetekkel, lovas, harci bemutatókkal készül, lesz ugyanakkor íjászoktatás hagyományőrző íjakkal, és számos más, a középkori hangulatot megidéző rendezvény.

Ha már a lovaknál tartunk, az idei Szent László Napok egy fogathajtó versenynek is otthont biztosít.

És a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesületnek köszönhetően több programpont is megidézi Mátyás királyt – mint tudjuk, a tavalyi Szent László-év után a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2018-ra Mátyás király-emlékévet hirdetett Hunyadi Mátyás születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából.

 

Főhajtás László Gyula előtt

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a Magyar Polgári Egyesület idén is számos programmal készül a Szent László Napokra – ezekről Nagy József Barna elnök számolt be az egybegyűlteknek.

A Szent László Napok nulladik napján, vagyis június 17-én vasárnap szervezik meg a Szent Lászlótól Szent Lászlóig – Két keréken határok nélkül elnevezésű biciklitúrát, amelyre idén is egyaránt várnak kicsiket és nagyokat, hogy az esemény „családi örömbringázás” legyen. Kuriózumként Nagy József Barna emlékeztetett, tavaly egy ötéves gyerek is végigtekerte a távot.

Másnap, vagyis június 18-án hétfőn, a húsz éve éppen Nagyváradon elhunyt László Gyula régész-történész előtti főhajtásként emlékkonferenciát tartanak. 19-én, kedden pedig tíz év után visszatér Váradra a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház, a társulat TIZENNYOLC című előadását hozza magával.

Június 23-án szombaton – annak apropóján, hogy idén Aranycsapat-emlékév is van – ifjúsági labdarúgó-tornával emlékeznek a nagy elődökre.

 

Szoboravatás a Szent László Napokon

Az egyik legnagyobb bejelentést ugyanakkor megtartotta a sajtótájékoztató végére Zatykó Gyula főszervező: június 18-án, hétfőn ötvényi huzavona után sikerül felavatni gróf Rhédey Lajos szobrát Nagyváradon. A gróf – mint ismeretes – a város jeles mecénása volt, többek között saját nagy kertjét is a városnak adományozta. A ma is parkként működő kert adott helyet az első két Szent László Napoknak is. A fesztivál szervezői itt döntötték el, hogy szobrot emelnek az adományozónak, majd civil adományokból és a Magyar Polgári Egyesület által a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert pályázati pénzekből kiöntette a büsztöt, ami immár hamarosan a Rhédey-kert egyik ékessége lesz.

 

A most ismertetett programpontokról, illetve számos más érdekességről és újdonságról folyamatosan lehet tájékozódni honlapunkon (www.szentlaszlonapok.ro), illetve a Szent László Napok Facebook-oldalán.